Községek Magyarországon
fejlec

Nagydobsza község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Baranya megye
Kistérség: Szigetvári kistérség
Lakosság: 680 fő
Terület: 13.23 km2
Népsűrűség: 51,4 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 73

Fekvése

Baranya megye nyugati részén az Ormánság és a Zselic találkozásánál, az Alvidéken található. A 6-os főúton közelíthető meg, Szigetvár és Barcs között fekszik.

Gazdasága

A falu határában völgyzáró gátak építésével 20 katasztrális hold területű halastórendszert létesítettek. Eredeti térfogata 130 000 köbméter, átlagos mélysége 1,1 méter.[1]

Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében!

Nevének eredete

Első írásos említését vizsgálva, egyes kutatók cseh eredetűnek vélik, míg más vélemények szerint az ütőhangszerre utaló Dobsa személynévből ered.

Története

A település neve először 1277-ben fordul elő írásos forrásban Dubza alakban. Luxemburgi Zsigmond uralkodása alatt a Fejérvári Őrkanonokság birtoka. Ők a szent korona és a koronázási jelvények őrzői voltak. A helységet a mohácsi vész előtt cseh husziták szállták meg. A török időkből fennmaradt adólajstromok is bizonyítják a falu középkori létét. Sziget várának eleste után 1566-ban a török kényszerítette a környék népét Nagydobsza templomának lebontására. A szájhagyomány szerint az emberek élő láncot alkotva kézről – kézre adták a téglákat a várig, melynek helyreállításához így raboltak építőanyagot a megszállók. 1807-től a "kegyes tanítórend" (a piaristák) birtoka volt egészen 1945-ig. Az 1950-es megyerendezéssel az addig Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Az építészeti, néprajzi emlékekben gazdag, talpasházáról híres település számos épülete műemléki védettség alatt áll.

A népesség alakulása

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Év Lakosok száma 1992. 689 fő 2000. 666 fő 2002. 673 fő 2004. 671 fő 2005. 668 fő 2006. 700 fő

Nevezetességei

  • Talpasház

1853-ban Benked István építette, talpas-vázas falszerkezetű, karós sárfalú. Zsúpfedele alatt szoba, szabadkéményes konyha és hátsó szoba nyílik az itt pitvarnak nevezett fatornácra. Az 1853-ban épült talpasház a délnyugat-dunántúli hagyományőrző, ún. faházövezet, ezen belül a református Szigetvidék tipikus épülete. A Benked család lakta generációkon át. Berendezése a 20. század eleji hagyományos lakásbelsőt szemlélteti. A ház mögött áll a talpas kisház, amely 1855-ben lakásnak épült, és 1916-ban telepítették ide. A telek végén istállós pajta látható gazdasági eszközökkel.

  • Református templom

1808-ban késő barokk stílusban épült.

Önkormányzat címe

  • 7985 Nagydobsza, Fő u. 60.
  • Telefon: 06-73/348-199

Lábjegyzet

  • ^ (1966)szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o. ISBN nincs.
  • Következő községek

    Nagydorog | Nagyecsed | Nagyér | Nagyesztergár | Nagyfüged | Nagygeresd | Nagygörbő | Nagygyimót | Nagyhajmás | Nagyhalász | Nagyharsány | Nagyhegyes | Nagyhódos | Nagyhuta | Nagyigmánd | Nagyiván | Nagykálló | Nagykamarás | Nagykanizsa | Nagykapornak | Nagykarácsony | Nagykáta | Nagykereki | Nagykökényes | Nagykölked | Nagykónyi | Nagykőrös | Nagykorpád | Nagykörű | Nagykovácsi | Nagykozár | Nagykutas | Nagylak | Nagylengyel | Nagylóc | Nagylók | Nagylózs | Nagymágocs | Nagymányok

    További községek

    Baracs | Kunbaracs | Újtikos | Mosonszolnok | Tiszaadony | Ecséd | Dáka | Tokod | Zánka | Babót | Nagydorog | Szabolcsbáka | Iklad | Szemely | Ligetfalva | Balatonszemes | Kisnyárád | Nagymaros | Óhíd | Inke | Rábaszentmihály | Rákócziújfalu | Hidegkút | Bezenye | Téseny | Kaba | Pápakovácsi | Nemesnép | Boda | Hagyárosbörönd | Hajdúsámson | Hejőszalonta | Szentbalázs | Romonya | Sáránd | Kovácshida | Tormás | Nemesmedves | Szirmabesenyő | Mezőszentgyörgy | Tótszentmárton | Márkó | Vinár | Acsád | Szatmárcseke | Szentdénes | Vonyarcvashegy | Csöde | Balatongyörök | Sajómercse